:: Horvátország Blog ::

A Dilj hely lábánál, a Brodsko-posavska és a Požeško-slavonska megye határán fekszik egy ökológiai-néprajzi falu, a Stara Kapela. Egyedi a hagyományőrző építészeti stílusában és a békés, régi falusi életmód megőrzésében, a falu olyan mély benyomást tesz minden látogatójára, mintha visszatért volna a múlt század elejére. Egy falu, ahol nincs gépkocsi, sem mobil-térerő, Stara Kapela egy teljesen más világot tár fel, amelyben nincs rohanás vagy stressz, hanem együttélés a természettel és a hagyományőrző értékekkel. A település teljes egészében a hagyományos stílusban és a térségben megtalálható anyagok felhasználásával mlett felújítva, miközben szigorúan odafigyeltek minden apró részletre.

Minden háznak visszaadták az eredeti külsejét, az egész utcát faoszlopokon elhelyezett viharlámpákkal világították meg, ezekre kis fatáblákat akasztottak, melyekre a legnagyobb horvát költők idézeteit írták fel. A skanzen falu Egyesülete indítványozta a Stara Kapela felújítási programját, és ennek köszönhetően megvásárolhatták a régi bútorok, szerszámok és egyéb háztartási segédeszközök nagy részét, így mindenki könnyebben felidézheti a régi falusi életmód titkait. A faluban 13 kilométer hosszú kerékpározó utat építettek hat pihenőhellyel, 4 ponton pedig felépítették a régi őrtornyok hasonmásait. Mivel a térségben több mint 120 növényfaj és 80 madárfaj van nyilvántartva, az útmentén megfelelő horvát- és latin megnevezésekkel ellátott táblákat állítottak fel. Ma a faluban mindössze 19 lélek lakik, de hamarosan újabb lakosok csatlakoznak hozzájuk, mivel néhány lepusztult birtokot már megvásárolt néhány művész, akik az alkotásaik egy részét Stara Kapelában szeretnék prezentálni. A falu fejlesztésének további tervei között szerepel egy régi kézműves park kialakítása, valamint egy hagyományos falusi kert, beültetve eredeti bennszülött növényekkel. A közeljövőre vonatkozó
tervek szerint, 2009. év végéig Stara Kapela egy kíséreti példája lenne egy falu-szállodának, melyben 80 vendéget lehetne elszállásolni. Pillanatnyilag a Stara Kapela 14 fekvőhellyel rendelkezik, de év végéig ez a szám negyvenre is megemelkedhet. Nemrégiben megnyílt egy ajándékbolt, hamarosan pedig elkezdik a házak körüli fakerítések felállítását. Egy ilyen felújítás rengeteg időt és energiát igényel, mert a falunak teljes egészében vissza kell adni a múltszázad elején létező hangulatát, úgy hogy a Stara Kapela valóban egy idegenforgalmi gyöngyszemet képvisel mindössze 170 kilométer távolságra Zágrábtól.

Source: press.croatia.hr

Here are some useful links for you:

• slavonia24.com
• all about Pozega
• Videos from Slavonia
  
• Vacation in Croatia

A Guardian brit lap nemrégiben Zadart választotta a világ legmenobb helyének. A lapban megjelent úti-beszámoló szerint Zadar egy olyan gazdag történelmü, kedvelt nyaralóhely, melyet közúton, tengeri-, vagy légi úton is könnyedén meg lehet közelíteni. Ajánlott közlekedési lehetoségként a lap a Ryanair Londonból Zadarba közlekedö járatait említi. A város „kötelezo” látnivalói közé sorolja a Szt. Donát templomot, amely nyaranta a Zadari Zenei Estek elnevezésü koncertsorozatnak ad otthont, a maga nemében a világon egyedülálló tengeri orgonát, valamint melegen ajánl egy kellemes kávézást a Kalelargán megtett séta alkalmával…  A cikkben megemlítik, hogy Zadar az utóbbi idöben a nemzeti parkok kapujaként is népszerüsíti magát, lévén négy nemzeti park– a Kornati, a Paklenica, a Krka és a Plitvicei-tavak - is van a közelében. A számos kulturális programon, a szállodák és egyéb szálláshelyek nyújtotta minöségi szállás valamint a gazdag éjszakai szórakozási lehetöségek mellett a Guardian felhívja olvasói figyelmét a zadari szigetvilág természeti szépségeire, melyek közül külön kiemeli a Kornati szigeteket, míg a történelem szerelmeseinek azt ajánlja, hogy látogassanak el a közeli Nin városkába és az ott lévö kistemplomhoz, melyet a világ legkisebb székesegyházaként tartanak számon. Minden idelátogatónak teljesül a vágya, ha búcsúzóul megsimogatja Grgur Ninski bronzszobrának hüvelykujját.

Forrás: horvát turizmuscentrum

Az év végétol újabb négy fapados légitársaság indít járatokat a Pulai Repülotérre: a német Germanwings és a TUIfly, a magyar Wizzair, valamint a dán illetoségu Sterling. A turistaszezonban egyébként eddig három fapados társaság üzemeltetett járatokat Pulába: az ír Ryanair Londonba és Dublinba, a Norwegian Air Shuttle, valamint a skót Fly Globespan. Ez utóbbiak október végéig repülnek Pulába. Az Isztriába érkezo turistákat kiszolgáló repülotér alig pár kilométernyire van Pula városától, melynek történelmi épületei és kulturális muemlékei a város háromezer éves történelmérol regélnek. Pula városát, melynek amfiteátrumában rendszeresen tartanak világszínvonalú kulturális rendezvényeket, vezeto kulturális desztinációként tartják számon. A város toszomszédságában, a tenger partjától alig három kilométernyire terül el a nemzeti parkot is magában foglaló Brijuni szigetcsoport. Az itt honos különleges növény-és állatfajtákról, valamint az osi civilizációkról tanúskodó régészeti leleteirol is híres Brijuni Nemzeti Park egyben színvonalas kulturális és sport-eseményeknek, valamint kongresszusoknak és találkozóknak is otthont ad. Az Isztriai-félsziget minden  elentosebb városával jó közúti összeköttetésben álló Pula közelében számos más, az év bármely szakában látogatható, attraktív település van.

Forrás: horvát turizmuscentrum

A horvátok nagyjából annyi halat esznek, amennyit a szegény afrikai országok lakói - ez derült ki legalább is a legfrissebb felmérésekb?l. Az európai átlagot, ami 25 kilogramm évente és fejenként, meg se közelítik. A magyarázat valahol ott kezd?dik, hogy kevés a hal az Adriában, a vendégl?kben ezért 300-350 kunát is elkérnek a min?ségibb tengeri halak kilójáért. Ugyanakkor egy natúrszelet 50-80 kunából kijön.

Forrás és a teljes cikk itt olvasható.

Egy utazás szerintem akkor válik kalanddá, amikor kevés pénzzel vág neki az ember. Az én szárazföldi vagy vízi útjaim már hosszú évek óta azért kalandosak, mert adott pénzmennyiséghez biztos, hogy több száz kilométerrel távolabb lev? látnivalót is betervezek, mint ami reálisan teljesíthet? lenne.
Nem titkolt szándékom, hogy adriai élménybeszámolómmal kedvet csináljak azoknak a könnyen szállítható, sólyázható hajóval rendelkez? vitorlázóknak, akik ugyan ábrándoznak egy szigetek közötti vagy partmenti kalandozásról, de nem érzik magukat elég felkészültnek, hajójukat pedig elég biztonságosnak. Pedig, ha van érvényes hajólevél és a Balatonon nem süllyed el…

Forrás és a teljes útvonal itt. 

Az Isztriai félszigeten 4 nagyobb borászati központot is találunk - ezek Buje, Pore?,
Pazin i Rovinj környékén vannak, melyek a közeli településekkel együtt képezik Isztria “bortérképét”. Látogasson el erre a híresen szép vidékre, és a tapasztalt pincemesterek tanácsai alapján válasszon egyet a számos, nemzetközi díjnyertes borfajta közül, vagy éppen a teljesen hagyományos eljárással készültekb?l.

Forrás és még több info itt.

Egyszer a Csorba-tónál, a Tátrában jártam egy barátommal (1984-ben vagy 1985-ben)biciklivel. Amikor ünnepélyesen “megjelöltük” az els? kereket a tó vizével, akkor mondtuk: legközelebb majd elmegyünk a tengerhez!!

Ez a legközelebb sajnos csak nekem jött el 2007-ben. Barátom vagy 10 éve éli a “vidám” lakótelepi alkoholisták életét. Így aztán a családomat kellett rábeszélnem erre a kalandra, és ez könnyen ment. Lélekben évek óta készültünk, fizikailag csak idén. Vagyis rendszeresen bicikliztünk a Balatonon és Budapesten. Komoly túrákat nem tettünk, viszont mindenki sportol a családban. Ez ehhez a kalandhoz elég!!!!

Forrás és az egész élménybeszámoló itt. 

Horvátországban az idegenforgalmi f?szezon kezdetére megélénkült az ingatlanpiac az Adriai-tenger mellékén, több gazdag európai már szigetet is vett az Adrián.

Forrás és még több a témáról itt.

A Balkán-félsziget és Közép-Európa ha­tá­rán fekvo országok. A nyugati és déli részeken a Dinári-hegyvidék láncai húzódnak. A partvona­lat kíséro horvát szigetek is e hegység részei. Tengerparti sávja hosszan elnyúlik délkeletre az Adriai-tenger mentén. Horvátország területe 56 610 km2, fovárosa Zágráb. Államformája köztársaság. Az ország idegenforgalma igen jelentos, ami a hangulatos muemlék városoknak, gyógyüdü­lohelyeknek és az adriai tengerpart von­zásának köszönheto. A városoknak ma­gyar vonatkozása is van: Pula az Osztrák-Magyar Monarchia hadiki­kötoje volt, Zág­ráb város felvirágoztatói a középkori ma­gyar királyok voltak, Abbázia (Opatija) a Monarchia legele­gánsabb és legkedveltebb üdülohelye volt.

Forrás és még több info itt.

Szlovénia területe 20 253 km2, fo­városa Ljubljana. Idegenforgalmilag a hangulatos tengerparti, hegyvidéki üdülohelyek, a hatalmas barlangrendszerek jelentosek.

Vízum és útlevél: Magyar állampolgároknak vízumra nincs szükségük. A beutazáshoz legalább 3 hónapig érvényes útlevélre vagy új típusú (kártyás) személyi igazol­ványra van szükség.

BRIJUNI

A 736 hektár összterület? Brijuni Nemzeti Park tizennégy kisebb-nagyobb szigetb?l áll. A szigetcsoport az Isztriai-félsziget dél-nyugati partjánál fekszik, melyt?l a Fažanai-csatorna választja el. A szokásos nyári programokon felül a Veli Brijunin a következ? lehet?ségek kínálkoznak: tenisz, golf, íjászat és célbalövés, kerékpározás, elektromos kisautó, autókázás Tito 1953-as Cadillacével.

A hajósok f? célpontja a napi tíz hajó fogadására alkalmas, áram- és vízvételi lehet?séget biztosító Veliki Brijuni kiköt?. A behajózást a kiköt?nél lév? hotelek egyikének recepcióján kell bejelenteni.

Belépés a nemzeti park területére és a horgonyzás kizárólag a Veliki Brijuni f?kiköt?ben engedélyezett, a park más területein tilos.

Forrás és b?vebb felvilágosítás itt.