Észak-Dalmácia szigetei
Dugi otok
Dugi otok a különlegességek és a kontrasztok, a vonzó idegenforgalmi helyek és természeti szépségek, a különleges látképek és elbűvölő rejtett kis öblök és fürdőhelyek szigete, melynek hossza 45 km, legkeskenyebb részében 1 km, legterjedelmesebb részében pedig 4 km széles. 12 kis utakkal összekötött település van rajta.
Dugi otok gazdag szakrális örökséggel bír. Említésre érdemes a sziget kulturális és közigazgatási központjának számító Saliban lévő 5-6. sz.-i Szent János-templom, a Stivanja gora-n lévő 8-9. századi Szent Viktor-templom, valamint a Savar településen található Sveti Pelegrin, amely kiemelt védettséget élvező műemléki státussal bír.
Sali gazdag, több ezer éves halászhagyományairól ismert település. Mint egy ezeréves díszparkja és olajfaligetei további csáberőt jelentenek a turistáknak, akik a Sali -i Kulturális Nyár keretein belül megrendezésre kerülő feledhetetlen szamárfuttató versenyeken és a Saljski užanci nevű autochton nyári népi vigasság programjain is jól szórakozhatnak.
Zaglav a kornati szigetcsoport kapujában helyezkedik el, s ezért különösképpen a hajósokat vonzza, míg a turisták a csodálatos fürdőhelyek kedvéért keresik fel.
A sziget északnyugati részén telepedett meg a Božava nevű szelíd kis kikötőhely. A kristálytiszta azúrkék tenger és a fenyvesekkel karéjozott számos kis öböl teszi Božavát a pihenés és ellazulás valódi paradicsomává.
Dugi otok északnyugati földfokán emelték 1849-ben a Veli rat, avagy Punta Bjanka nevű világítótornyát, amely negyvenkét méteres magasságával az Adria legmagasabb ilyen jellegű építménye. A világítótornyon belül turisták fogadására alkalmas apartmanokat alakítottak ki.
Dugi otokról első ízben a 10. sz. első felében történik említés, mégpedig Constantin Porfirogenet leírásában, aki De administrando imperio című értekezésében Pizuh néven ír róla. A szigeten az ó- és közép-kőkorból származó régészeti leleteket is találtak, ami arról tanúskodik, hogy a sziget már ősidők óta lakott.
Pašman-sziget
A zadari szigetcsoporthoz tartozó Pašmant a szárazföldtől a Pašmani-csatorna választja el, melyben tíz egynéhány föld dararabka sorjázik.
Pašman azonos nevű településéből feledhetetlen kilátás nyílik a lakatlan kis szigetek csokrára, melyet a legjobb kis hajóval vagy vitorlással feltérképezni. A helyet első ízben IV. Petar Krešimir király említi Postimana néven.
Ždrelac a kezdetekben a Szent Lukács-templom körül telepedett meg, majd a környező öblök és dombok felé terjeszkedett tovább. Azon szűk tengeri átjáróról kapta a nevét, melynek végében megtelepedett, s amely Pašmant elválasztja Ugljan szigetétől. Ždrelac vonzó célpontja a hajósoknak és a vízi sportok rajongóinak, szép homokos strandjai pedig különösképpen alkalmassá teszik a pihenéshez.
Ugljan-sziget
Elhelyezkedése és domborzati adottságai okán a zadari szigetek közül Ugljan dicsekedhet a legtöbb napsütéses órával. A sziget 7 települése közül a legnagyobb a sziget északnyugati részében megtelepedett, hosszú időre visszanyúló idegenforgalmi hagyományokkal büszkélkedő Ugljan. A kikötőjében lévő móló belső részén kisebb jachtok tudnak kikötni, míg a nagyobb hajóknak megfelelő horgonyzóhely délkeletebbre található. A fürdőzőket el fogjak bűvölni a homokos strandok, melyek legszebbjei a Ćinta, Mostir és Luka öblökben találhatók.
Preko, amint azt elnevezése (jelentése: túl, által) is sugallja – Zadarral átellenben van. A jellegzetes dalmát architektúra, a tucatnyi nyaralóház és tengerparti sétány hamisítatlan mediterrán bájt kölcsönöznek a helynek, míg a Zadari-csatorna látványa és a buja délszaki növényzet további csáberőt jelentenek.
Ugljan szigetén található az aprócska Kali is, amely erőteljes halász, főként kočari flottájáról ismert.
Silba-sziget
Silba az a sziget, ahol nincsenek gépkocsik és motorok, s melyen a szállítást és ellátást két kerekű kézi kocsikkal és utánfutós traktorokkal oldják meg. S noha a szigeten szálloda sincs, komfortos szállást találhatunk a magánházaknál és apartmanokban, melyek vendégszerető házigazdái mindent megtesznek azért, hogy a Silbára érkező vendég elégedetten távozzon. A sziget arról is ismert, hogy itt nincs mérgező növény és állat sem.
Olib-sziget
A Silbától keletre fekvő földdarab már a római korban lakott volt, majd a 10. században Aloep néven történik róla említés. A zadari szigetvilág egyik legalacsonyabb tagja. A sziget, melyet a buja növényzet és a kiterjedt legelők jellemeznek, lakóinak fő jövedelemforrása az olívaolaj, sajt és bor termelés, illetve az idegenforgalom és a halászat.
Premuda-sziget
9 km hosszú, 1 km széles, örökzöld tölgyesek és alacsony növésű növényzet, valamint olajfa ligetek borítják. Premuda a hajósok és a búvárok vonzó célpontja. Legismertebb merülőhelye az ún. „katedrális”, barlangrendszer, amely minden víz alatti látogatóját lenyűgözi.
Iž-sziget
Az Ugljan és Dugi otok közötti középső tengeri csatornában megtelepedett Iž különleges csáberejével hódít. A sziget két települése Veli és Mali Iž. Ez Dalmácia egyetlen olyan szigete, melynek lakói fazekassággal foglalkoztak, míg az utóbbi években a pihenésre és nyugalomra vágyó turisták kedvelt célpontjává vált.
Source: Croatia.hr
