:: Hírek & Utazás Információ Horvátországban | Horvátország Blog ::

A következő  videót a relaxvideonak köszönhetően tehetjük közre:

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

Egészségügyi tanácsok Horvátországba utazóknak

Kalandozzunk el egy kicsit honfitársaink közkedvelt nyaralási úticéljára Horvátországba. Szinte alig találkozunk olyan emberrel a rendszeres nyaralók között, aki ne járt volna már e csodálatos országban. Aki netán nem járt volna déli szomszédunknál, annak biztosan van olyan ismerőse aki áradozva ne beszélt volna Horvátországról. A magyar turisták elsősorban a Magyarországhoz közel található, Kvarner régióba utaznak. Ez nem is csoda, hiszen számos kristálytiszta vizű tengerparttal, hosszan elnyúló strandolásra alkalmas parttal és izéles középkori városokkal rendelkezik.

Horvátország másik közkedvelt célpontja a Split régió. Itt elsősorban Trogir és Brac sziget környékét keresik fel honfitársaink. A Split régióban már igazi mediterrán hangulat várja a nyaralókat. Trogir városa szintén előkelő nyaralási úticél a magyarok között. Egyrészt csodálatos a kis szigetre épült középkori óváros, más részről ha tovább hajtunk, akkor a Ciovo szigeten számos kiváló strandot találunk. Itt a Split régióban található Horvátország egyik legnagyobb, legismertebb homokos strandja az omisi homokos strand. Évente magyar nyaralók ezrei keresik fel Omist. Itt a gyerekek kedvükre tudnak strandolni, miközben az apukák egy tavernában vagy a nyugágyban egész nap sörözgetnek.

A Split régió látványosságai közé tartozik még a Brac és a Hvar sziget is. Ha például Omisban nyaralunk érdemes vagy kocsiba ülni, vagy befizetni egy hajós programra, ami ezeket a szigeteket veszi célba. Brac szigeten található Dalmácia legnépszerűbb strandja a boli Aranyszarv nevű kavicsos nyúlvány. Ha felmászunk a sziget Vidova Gora nevű kilátójába, akkor csodálatos fotókat készíthetünk erről a nyúlványról. Hvar szigetre és érdemes ellátogatni, mert Hvar város is nagyon kellemes igazi tengeri, mediterrán panorámával vár.

Bármerre is induljunk Horvátországban minden tájegység egyedi, megvan a saját hangulata. Minden régiónak megvan a saját maga látványossága és ha nekiállunk egy kicsit keresgélni, akkor könnyen felfedezhetjük a saját partszakaszunkat, a saját éttermünket, a kedvenc szakácsunkat és a kedvenc hajóskapitányunkat.
 

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

Orahovica az idegenfogalom és a bor városa. A Krndija és Papuk hegyek aljában elhelyezkedő települést érintetlen természeti környezete, hegyi patakjai és tiszta levegője okán a szlavóniai Svájcként szokták aposztrofálni. Elhelyezkedése, kultúrtörténeti öröksége, és védett természeti környezete Orahovicát az idegenfogalomra predesztinálja. Mindezt már a helyiek is ideje korán felismerték, hiszen már 1905-ben megalapították azt a Társaságot, amely Orahovica csinosítását tűzte ki céljául.

A település gazdag műemléki örökséggel rendelkezik. A várost az 1756-ból származó barokk Szent Kereszt megtalálása-templom látképe uralja. A várostól néhány kilométernyire délre, a hegyek között bújik meg egy monostor a Szent Miklós-templommal, amely a 16. századi építészet kiemelkedő példánya. A közeli Crkvara nevű kis falucskában található az egyedülálló Szent Lőrinc-templom a 13. sz.-ból.

Az orahovaci vidék legismertebb kultúrtörténeti műemléke a Horvátország egyik legjobb állapotban fennmaradt nemesi építményének tartott Ružica grad, melyet a 14.-15. század fordulóján, a várostól mint egy 5 km-nyire délkeletre elején emeltek. Ez egy kiemelt védettségű, különösképpen szakrális, urbanisztikai és erődítményi értékű műemlék, melyhez számos legenda kötődik.

A Ružice grad aljában, Orahovica központjától 1,5 km-nyire egy 1,7 hektár nagyságú mesterséges tó helyezkedik el, melyet szelíd lombhullató erdő karéjoz, s amely 1961-ben a mesterséges gát építésével jött létre. Forró nyári napokon ideális hely a felfrissüléshez.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

A Kopácsi-rét egy természetpark, amely 23.230 hektáros területen, Eszéktől alig néhány kilométernyire terül el. Európa egy kivétele területe ez, mivel itt található a legnagyobb természetes halívóhely, a szarvasvadak, az ismert bellyei kapitális szarvas, a hód, vidra, vaddisznó és különféle tollas vadak élőhelye, egy valódi ornitológiai paradicsom mellett. A Kopácsi-réten 293 madárfajta él, s ez Horvátország madárpopulációjának a 78 százalékát teszi ki. 44 fajta halat és több, mint 2 ezer különféle biológiai fajt számlálnak errefelé, melyek közül számos ritka és világviszonylatban is veszélyeztetett.

Különlegességnek számítanak a rajokban fészket rakó madarak, s a parkban több veszélyeztetett madárfaj is honos, mint például a fekete gólya vagy a rétisas.

A Kopácsi-rét egy felbecsülhetetlen értékű természetes laboratórium, amely évről évre egyre több látogatót vonz, kiket a fontosabb növény – és állatfajokról szóló ismertetőkkel és fényképekkel felszerelt információs pultokkal tarkított oktatóösvények több kilométernyi szakaszai csábítanak sétára.

Ez a különlegesen értékes, természetes mocsárterület európai viszonylatban is ritkaságszámba menő természeti képződménynek számít, amely különlegesen jól példázza a mocsaras ökorendszerek és árterek létrejöttét és fejlődését. Különösen jó állapotban fennmaradt ártéri ökorendszere, a széleskörű biológiai változatosságok és kiemelkedő tudományos és ökológiai értéke okán a Kopácsi-rét 1967-ben irányított természeti rezervátum státusban kapott védettséget. Kilenc évvel később a rezervátum 7700 hektáros szűkebb területe különleges állattani rezervátumi státust kapott, míg a fennmaradó részt természetparkká nyilvánították. A Kopácsi-rét nemzetközi jelentősége tovább nőtt, amikor 1989-ben madártanilag jelentős területté, majd 1993-ban nemzetközi viszonylatban is jelentős mocsárvidékké nyilvánították.

A Park szívében található a különleges Tikveš-kastély, melyben akár szobát is bérelhetünk.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

A Zágráb városi Idegenforgalmi Közösség „Advent Zágrábban” című promóciós filmje az olaszországi Apulia tartomány Lecce városában megrendezett 46. Nemzetközi Turisztikai Filmek Fesztiválján elnyerte az első díjat.

A világ 60 országából mint egy 300 film tíz kategóriában versengett egymással. Horvátország 14 filmmel nevezett be az összes kategóriába, s a horvát indulók közül egyedüliként Zágráb részesült elismerésben.

A Tourfilm festival-t 1962-ben hozták létre, alapítója s egyben az idei évig elnöke (a jövőben tiszteletbeli elnöke) egy bizonyos Antonio Conte nevű római újságíró. A fesztivált az Európai Turisztikai Szakújságírók Szövetségének és Lecce tartomány és város Európai Idegenforgalmi Klubjának szervezésében, és az ENIT, azaz az Olasz Nemzeti Idegenforgalmi Szervezet védnökségével rendezték meg.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

Noha Varasd városa egész történelme folyamán Horvátország kulturális életének egyik központjaként volt ismert, a város kulturális élete igazán a 18. században élte virágkorát. Ebben az időszakban a város intenzív fejlődésnek indul és 1755-től 76-ig Horvátország fővárosa, s a pompázatos barokk és az attól megrészegült nemesi elit hatására az arisztokrácia fényes báljainak és luxus életvitelének is a központjává vált. A várost nagyban meghatározó, illetve a városnak a „Kis Bécs” elnevezést hozó barokk és annak pompája előtt tisztelegve Varasdban hagyományosan minden évben megrendezésre kerül a Barokk muzsika fesztiválja.

A varasdi Barokk esték szeptember és október folyamán abba az időbe repítenek vissza, amikor a városi palotákban pompás zenei alkotói folyamatok mentek végbe, és a kifinomult tánc és kulturális események jellemezték az életet.

A fesztivált a régmúlt 1970-ben alapították, és idővel Horvátország és Európa szerte ismert, markáns kulturális eseménnyé nőtte ki magát.

A varasdi idegenforgalmi kínálat elkerülhetetlen részévé vált, amely a város dicsőséges múltját nem csupán muzsikával, hanem annak pompázatos építészetével is felidézi. Barokk templomai és palotái, valamint Óvárosa ugyan is Varasd elválaszthatatlan részét képezik, melyek nélkül elveszítené identitását.

A Varasdi Barokk Estéken tekintélyes hazai és külföldi művészek, szólisták, zenekarok és együttesek lépnek fel. Ez a fesztivál egy olyan élmény, melyet képtelenség leírni, ezt egyszerűen át kell élni. A koncertek több száz évvel repítik vissza a hallgatóságot azokba az időkbe, amikor a muzsika még magasan esztetizált művészet volt. A horvát és külföldi zenekarok koncertjeinek sokasága egy romantikus hangulatú barokk várost tárnak elénk, s egyben zenetudományi aspektusból is komoly üzenetet képviselnek, hiszen a repertoárban gyakran szerepelnek újonnan felfedezett, vagy eddig még nem játszott művek is, melyek valódi értékére éppen itt derül fény. Ezen művek és az ismert szerzemények modernizált változatának bemutatásával a Barokk Esték a barokk muzsika professzionális megközelítését illetően is irigylésre méltó eredményeket mutathat fel.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

A vinkovceiek gyakran mondogatják, hogy aki egyszer megtapasztalta a Vinkovcei Ősz hangulatát, elképzelhetetlen, hogy vissza ne térjen ide újra! És igazuk is van, hiszen ki tudna ellenállni azoknak a csábításoknak, melyekkel a fáradhatatlan vinkovcei házigazdák tíz őszi napon át idecsalogatják a vendégeket.

A város egésze, az idelátogatókkal együtt, a zene és a tánc bűvöletében él ezeken a napokon. A Vinkovcei Ősz ugyanis egy olyan folklór szemle, ahol nem csak a szlavón hagyományokat, hanem az ország más tájainak szokásait is felelevenítik, ily módon megünnepelve azt az évszakot, amely az egész éves fáradságos földműves munka gyümölcseivel adományoz meg.

Midőn Szlavóniát fokozatosan magával ragadta korunk felgyorsult életritmusa, s a szlavón szokásokat a végleges eltűnés réme fenyegette meg, jelentkezett a vidék hagyományos kultúrájának megőrzésére irányuló törekvés. Kezdetekben csupán a szlavóniai és baranyai folklór hagyományok kezdtek éledezni, majd a régió határain túllépve a rendezvény mindazokat idecsábította, akik szeretik és tisztelik a hagyományos kultúrát, a nyelvet és a szokásokat. A Šokacföld szívének tartott Vinkovce a hagyományos népi kultúra és élet gyújtópontjává vált, valamint eme egyedülálló seregszemle házigazdájává, amely évről évre egyre újabb tudományos, idegenforgalmi, gazdasági, sport és szórakoztató programokkal rukkol elő.

S teszi ezt immáron negyven éve. Az idén Vinkovce a népi kultúra és szokások kedvelőit szeptember 10. és 19. között várja.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

A vélekedések szerint a csipke néhány évszázaddal ezelőtt a pálosrendiek révén került a horvát vidékekre. Szépségét felismerve a vidéki népek a csipkekészítést saját hagyományukká tették, melyet a mai napig odaadóan ápolnak. Különösképpen igaz ez Lepoglava városára, ahol egykoron a pálosok kolostora is volt. A csipkekészítő tudományukra büszke lepoglavai vidék lakói minden év szeptemberében rendezik meg a Nemzetközi csipkefesztivált, ily módon is saját néprajzi örökségükként népszerűsítvén a csipkét. A fesztiválon, melyet az idén szeptember 16. és 19. között rendeznek meg, más európai országokból származó csipkecsodák is láthatóak lesznek, noha a látogatókat mindig is leginkább a különböző horvát csipkekészítő műhelyekből – Lepoglaván felül Pag, Sv. Marija és Hvar – származó művek nyűgözik le.

A lepoglavai csipke valódi virágzását a 19. sz. végén, a 20. sz. derekán élte, amikor a csipkekészítés ösztönzése képpen csipkekészítő tanfolyamokat, műhelyeket és iskolát indítottak. A csipkekészítés tudománya állandó kiegészítő jövedelemnek számított, lévén a csipkét kiállításokon, vásárokon, Zágrábban, vagy Nyugat-Európa szerte értékesítették.

A lepoglavai csipkét számos díjjal jutalmazták a nemzetközi kiállításokon. Párizsban 1937-ben arany- míg Berlinben 1939-ben bronzérmet nyert. Ez az időszak a lepoglavai csipkekészítés legfényesebb időszaka.
Lepoglava a szelíd zagorjei vidéken, az Ivanščica aljában, a Zágráb-Bécs és a Zágráb-Budapest autópályáktól nem messze helyezkedik el. 1683 után itt alapították meg Horvátország első világi gimnáziumát, és az akadémiai címek odaítélésének jogával rendelkező első egyetemet.

Plébániatemploma, kolostora, valamint a közelében lévő kis kápolna, melyet Ivan Ranger jeles pálos barát freskói díszítenek, a barokk művészet messze földön híres alkotásai.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

Sziszekben minden év szeptemberének első napjaiban, újhold idején kerül sor a Kupa-folyó menti sétányon a Kelta éj elnevezésű idegenforgalmi-történelmi rendezvényre. Ez a Sziszek-Moszlavina megye területén megrendezésre kerülő egyik legjelentősebb és egyben leglátványosabb turisztikai attrakció. A tutajokon megelevenednek a sziszeki legendák, a druidák és a papnők varázsitalt osztogatnak a parton összegyűlt nézőknek. A fáklyák és a reflektorok fényében a titokzatos sziszeki legendákhoz kötődő látképek sejlenek fel. Az idelátogatók szeptember 4-én a dobok pergő ritmusára táncoló tündéreket és harcosokat, a Kupán lebegő tutajokon fel tűnő keltákat láthatnak, megkóstolhatják a csodatevő druida itókát, és részesei lehetnek az ősi harcosokat, szépségeket, püspököket és az ő üldözőiket, a leigázó hősöket, valamint az élet és a szabadság védelmezőinek megidézését célzó misztikus szertartásának. A látogatók szeme előtt, a hajókon a kelta és rómaiak időket idéző életképek elevenednek meg. Ezen az éjszakán a titokzatos folyón lebegő tutajok a víztömeg megvilágított felületén tükrözik vissza Sziszek történelmének nevezetes látképeit, s a mint egy háromezer évvel ezelőtti egykori hatalmas birodalmak háborúiról, felkeléseiről, régmúlt napok dicsőséges történéseiről, sikereiről és győzelmeiről, hódításairól, tündökléséről és bukásáról regélnek.

A sziszekiek ezzel az egy órás látványossággal idézik fel, hogy hogyan is nézett ki városuk a régmúltban. Tavaly a Kelta éjt választották a Kontinentális-Horvátország leglátványosabb turisztikai rendezvényének.

A kelták a Kr. e.-i 4. században érkeztek a sziszeki területre, s leigázták az őslakos illír törzseket, kikkel, miután a két különböző nép és kultúra is sikeresen keveredett, megalapították a Segestica nevű települést. Az illír-kelta törzsek egészen Kr. e. 35-ig sikeresen álltak ellen a rómaiak nyomásának, amikor is Octavianus 12.000 katonájával egy harminc napig tartó ostrom után elfoglalta majd lerombolta Segesticát. Az elsődleges római katonai táborból a római Siscia nem sokkal később várossá lép elő, különösen erős katonai, közlekedési és igazgatási funkciókkal, fejlett kereskedelemmel és iparral, majd a későbbiekben a nevezetes pénzverdével, melynek érméi a Római birodalom egészében használatosak voltak.

Sziszek városa Zágrábtól délkeletre, az Odrának a Kupába és a Kupának a Szávába történő betorkolásánál telepedett meg. Földrajzi elhelyezkedése és jó természeti adottságai hatottak a város fejlődésére, amely gazdag kultúrtörténeti örökségén felül vonzáskörzetében számos érdekességet és nevezetességet kínál az idelátogatóknak.

Sziszektől a folyó mentén lefelé haladva, a Száva bal partján terül el a Lónya-mező Természetpark, amely nagyobb részében a Száva ártéri területe, különlegesen jó állapotban fennmaradt növény- és állatvilággal és a Száva és annak mellékágai mentén megtelepedett festői kis falvakkal. A Lónya-mező egyébiránt autochton ló- és disznó-fajtájáról is ismert és egyben az egyik legjelentősebb halívóhely.

A egyedi építészetet tükröző fából készült házak, tetejükön megannyi gólyafészekkel, további attrakcióként szolgálnak, a Čigoč nevű falucskát például Európai Gólyafalunak nyilvánították.

Itt található a Siscia régészeti park is. A konzerváló régészeti ásatásoknak köszönhetően fedezték fel a római Siscia városkomplexumát, melyben a látogatók megtekinthetik a város falait a belső toronnyal, a védelmi sánccal, valamint egy késő római kori monumentális építmény részeit.

Sziszek legdicsőbb napjait a törökökkel folytatott háborúskodások idején élte meg, melynek csúcspontja a keresztény seregek törökök felett aratott 1593-as hősies győzelme. A törökök több évszázados katonai fölényét megroppantó első diadalnak hamar híre kelt, és Sziszek egy rövid időre egész Európa figyelmének a homlokterébe került.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites

Az ősi kaproncai vár falainál szeptemberben egy hamisítatlan történelmi forgatagnak lehetünk a részesei. A vitézi sátorok alatt a daliák kardjaikat élesítik, hogy a rájuk váró párharcokban elnyerjék mátkájuk kezét, a vadászsólymok a solymászok parancsaira várva köröznek a levegőben, míg a kereskedők és iparosok „középkori” portékáikat kínálva hívogatják a vásárlókat standjaikhoz.

Az utcákon a reneszánsz étkek és az egykoron előszeretettel használt egzotikus alapanyagok illata terjeng. Ezen reneszánsz fesztiválnak Kapronca városfalai, a néhai törökverő erőd maradványai szolgálnak színhelyéül.

A Reneszánsz Fesztivál idegenforgalmi-történelmi és oktató célzatú rendezvény Európa ezen részének legjelentősebb múltidéző látványossága, amely történelmi tényeken alapul.

A csalánból készült étkek az idelátogatókat a 13. századba repítik vissza, amikor is első ízben esett említés Kaproncáról, míg a rendezvény azzal veszi kezdetét, hogy felelevenítik Anjou Lajos király 1356-os ideérkezését és a Kapronca szabad királyi várossá válását megerősítő oklevél átadását.

A középkori életképek, a vitézi játékok, muzsika és táncok bemutatásán felül az idelátogatók szeptember 4. és 6. között az ősi idők receptjei szerint elkészített étkeket is megkóstolhatják.
Source: Croatia.hr

>> Kedvencekhez cikk!

Hide Sites