Karácsony Szentestjén valódi jászol látható a Szentélyben
Almás egy népszerű szenthely Kelet-horvátországban, ahol már második éve valódi jászlat állítanak fel. A program három alkalommal lesz megrendezve: december 24-én, azaz Szentestén, december 26-án és 2009. január 06-án, azaz a Vízkereszt napja alkalmából. A jászol, amely szimbolizálja azt a jászlat, melybe a kis Jézust fektették miután Betlehemben
megszületett, egyike a leggyakrabban használt karácsonyi díszeknek. Habár a valódi jászol megjelenítésének hagyománya két ezer évre nyúlik vissza, egyes európai országokban pedig már több évszázada hódolnak e szokásnak, Horvátországban, a történelmi körülményeknek köszönhetően, ez egy új keletű hagyománynak számít. Az első valódi jászlat néhány évvel ezelőtt a zágrábi székesegyház előtt állították fel, ezt követte Eszék városa, tavaly óta pedig az almási Gospe od Utočišta
(Szűzanya) Szentély is követi ezt a szép szokást. Almás leginkább a Szűzanya Szentélyéről közismert, ezért a valódi jászol projecttel még jobban igyekeznek kihangsúlyozni a karácsonyi ünnep szellemi dimenzióját.
Az első valódi jászlat tavaly állították fel 50 önkéntes és adományozó segítségével, még pedig a Kövessétek az üstököst Almásig szlogen alatt. A valódi, élő jászol program mellett, a szentély előtti Braće Radić téren más látványosságok is megrendezésre kerülnek, mint pl. kézműves kiállítás, ünnepi finomságok vására, adventi szalmatárgyak műhelye, régi hagyományok bemutatása stb. Az élmény fokozására több hangversenyt is tartanak majd a templomban. A karácsonyi ünnepek szellemi dimenziójának hangsúlyozása mellett nagy jelentőséget tulajdonítanak a rendezvényeknek idegenforgalmi kínálat szempontjából is. Szándékuk, hogy a turisták ne csak egyes ünnepek alkalmával, hanem egész évben látogassák e vidéket. A rendezvény szervezésében közösen közreműködnek a Helyi demokrácia ügynökség, Erdut Idegenforgalmi Közössége, Erdut Önkormányzata és Almás megye polgármesteri hivatala is. A történelem során Almás települését három templom tette híressé: az első 1697-ből, a második 1708-ból és a harmadik 1846- ból származik. Almásban, 1704-ben rendeznek először búcsút. A Jezsuiták abban az évben alapították meg a Szűzanya Szenthelyét, felállítva a Szűzanya szobrát, melyet a baranyai Lugból (Laško) szállítottak oda. 1807-ben Almást kinevezték járásnak. 1857-ben Strossmayer Püspök megajándékozta Almás szentélyét egy új (jelenlegi) Szűzanya szoborral, amelyet Bécsben készítettek. A Honi háború ideje alatt, a szobrot átszállították Eszékre. 1998-ban a szobor visszakerült Almásba, következő
évben pedig elkezdődtek az új templom építésének az előkészítő munkái. Ez a templom lett az utóbbi három évszázad alatt a negyedik templom Almás szenthelyének történetében. A templomot 2004-ben fejezték be, éppen az Almás szenthelyének háromszázadik évfordulójára. 2006- ban, egy dombon Almás felett, a Kálvária részeként – amelyet 1726-ban építettek a Jezsuiták, ám a történelem során lerombolták – kiépítettek egy 480 méter hosszú keresztjárás-szentösvényt, és ezt beton lapokkal burkoltak be. A pihenő helyeken felállítottak 14 nagy tölgyfa keresztet és márványtáblákra vésték be az alkalomhoz illő szövegeket. Az Almási Szenthelyet 2007-ben fejezték be teljesen, amikor megépítették a zarándoki fennsíkot, számos gyóntatószéket, zarándoki helyiségeket, a kápolnát, a termet, az emléktárgyak helyiségét és a vizes blokkot. Rendbe
hozták és beburkolták a szentély környékét és beültették díszbokrokkal és virágokkal. Ez a szenthely gyakori zarándokhelynek számit és a horvátországi szenthelyek közül egyike a legnépszerűbbeknek, hiszen évente több mint 100.000 látogatója van, főleg augusztus 15- én, amikor a Nagyboldog Asszonyt ünneplik a hívők. Egyébként Almást
először a 14-dik század elején említik, a neve magyar származású, és almát jelent. A település falusi, vadászati és halászati turizmusáról híres.
Source: press.croatia.hr
