:: Horvátország Blog ::

Az Európa Aranyvirága elnevezésü legnívósabb európai turisztikai díjat a mint egy 5600 várost számláló szoros mezönyben a Šibeniktöl karnyújtásnyira fekvö Primošten városka nyerte el, de az ezüst érem is Horvátországban landolt, mivel az Ezüstvirággal a Zadar Megyében lévö Biograd városát jutalmazták. A brüsszeli székhelyü Európai Virágosítási és Tájépítészeti Társaság zsürijének az idén is nehéz dolga volt: a legtakarosabbakat kellett kiválasztania a mindösszesen 26.000 benevezett európai város és falu 5600 legjobbja közül. Primošten az egyik legismertebb dalmáciai üdülöhely, melyben a szervezett idegenforgalom a 60-as években vette kezdetét. Az adriai tengerpart egyik legfestöibb kisvárosáról van szó, a dimbesdombos félszigeten megtelepedett óvárosában kanyargós kis utcácskákkal. A természeti szépségek azonban nem egyedüli adujai ennek a településnek: a hely gondozottsága, melyet a frissiben elnyert díj is igazol, a városka kellemes hangulata, a gazdag hagyományok, a primošteni házigazdák meleg üdvözlete, valamint a színvonalas szállás- és általános turisztikai infrastruktúra miatt szívesen tartózkodnak itt a világ minden részéböl özönlo turisták. Ugyanez a helyzet a Pašmani-öbölben megtelepedett, a Zadartól alig 30 km-re délre fekvö Biograddal is, amely az ide érkezöknek számtalan szolgáltatást és a természeti szépségeknek a lenyügözö strandoktól, a zöld területeken és virágokon át egészen a fenyöerdokig terjedö sokaságát nyújtja, míg elérheto távolságon belül olyan további természeti gyöngyszemek helyezkednek el, mint a híres Kornati szigetcsoport, vagy a horgász és a mocsári madarakra történo vadászat lehetoségeirol is ismert Vrana-tó Természetpark.

Forrás: horvát turizmuscentrum

Tekintve, hogy az Állami Lipicai Ménesnél a szlavóniai Ðakovo városában nagy erofeszítéseket tesznek a turisztikai kínálat kibovítése érdekében, a turisták hamarosan gazdagabb szolgáltatásokat vehetnek majd igénybe. Az eddik kizárólag a lipicai lovakra korlátozódott idegenforgalmi kínálat újabb vendéglátói szolgáltatásokkal, terápiás lovaglással, valamint újonnan létrehozott, egészen az ivandvori kilátóig vezeto sétautakkal bovül. A világhíru ménesnél tapasztalt felgyorsult fejlesztési tempó egyik oka az, hogy Ðakovó közelében intenzíven épül az 5C korridor új autópályája, melynek elso, hamarosan átadásra kerülo szakasza Beli Manastirtól az ország észak-keleti része felé, Eszéken keresztül a Bosznia-hercegovinai határig vezet. Ez az ún. „Páneurópai Korridor”, amely Budapesttol indulva egészen Plocéig leérve Magyarországot, Horvátországot, valamint Bosznia-Hercegovinát köti össze. Az új autópálya befejeztével pedig az útbaeso Ðakovo is további átutazó vendégekre számíthat, akik remélhetoen ellátogatnak majd a lipicei méneshez is, ahol igazi kikapcsolódásban és valódi élményekben lehet részük. Ivandvorban már két éve dolgoznak a komplexum teljesköru rendbehozatalán – minden régi létesítményt felújítottak, folyamatban van a környezo sétautak és kilátók kicsinosítása, míg az ivandvori munkálatokkal egyidejuleg Pastuharno területén egy nagyméretu, fedett lovaglópályát építenek  lelátókkal.

Forrás: horvát turizmuscentrum

A nyári foszezon befejeztével a szállodások ismét a szolgáltatásaik jobbítását célzó befektetések felé fordulnak. Így például jelentos invesztíciók indulnak be hamarosan Krk szigetén, melyet, mivel a szárazfölddel híd köti össze, sokan nem is tartanak szigetnek a szó klasszikus értelmében. Így például a Valamar szállodalánchoz tartozó hotel Koralj a jövo évtol egy cca. 200 m²-es nyitott medencével gazdagodik. Ezzel a fejlesztéssel a Hotel Koralj jelentosen növeli szolgáltatásainak színvonalát. Jelentos fejlesztési hullám várható a Hoteli Krk vállalatnál is, melynek vezetoi a Krk város központjában lévo Hotel Marina teljesköru felújítását jelentették be. A munkálatokat már november elején megkezdik, a tervek szerint a szálloda a jövo évi szezontól már négycsillagos szinten üzemel. A hotel szerkezeti alapjai nem változnak, azonban a belso elrendezése jelentos átalakuláson megy keresztül a szobák és apartmanok nagyságát illetoen: az eddigi 18 szállásegység 12–re csökken, azonban a jövobeli színvonalasabb és tartalmasabb kínálatnak köszönhetoen a ház a jövoben nem csupán szezonálisan, hanem egész éven át nyitva tart.

Forrás: horvát turizmuscentrum

Az építoipari vállalkozók és ingatlankereskedok dörzsölik a markukat Horvátországban, hiszen évrol évre jelentosen emelkednek az árak. A folyamatnak nem látni a végét, hiszen a kereslet megállíthatatlanul bovül. A tengerparti településeken 1400-2000 euró között alakul az átlagos lakások négyzetméterára.

Forrás és további info itt.

Számos turisztikai látványosságán, természeti szépségein, kulturális, történelmi és egyéb attrakcióin felül az Isztria idegenforgalmi kínálatához tartoznak a látszólag szokványos, ám annál vonzóbb kiránduló útvonalak is, melyek közül a félszigetet behálózó makadám, azaz ún. fehér utak föként a ritkábban lakott, érintetlen természeti környezeten át vezetik a turistákat. A Belsö-Isztriában megtett túrák azért is érdekesek, mert lenyugözo tájak tárulnak a szemünk elé. A túraútvonalak egyike a Pazin – Karojba út mentén fekvo Žudiga és Finela nevü településeket is érinti. Az aszfaltozott úttól alig néhány kilométernyire csodálatos kilátás nyílik a hegyes-völgyes tájra, melyet mintha csak a romantikus sétákra és gondtalan pihenésre teremtettek volna. Ezen vidék egy különlegesen érdekes célpontja a Ciza-tavacska és patak közelében lévö, kandallóval is „felszerelt” pihenöház. Mivel a viszonylag nagy kiterjedésü vidéken csupán egy-pár család él, mintha csak „mini-falvakban” járnánk, ahol páratlan természeti összhang, csönd és nyugalom uralkodik.

Forrás: horvát turizmuscentrum

A Rijeka város hátországában megbúvó Jelenje Járás területén megrendezett nyári programokat és kulturális eseményeket követoen a helyi idegenforgalmi szakemberek az oszi színekben pompázó vidék adta szezonális turisztikai kínálat elokészítésén dolgoznak. Újdonságokban tehát az idén sincs hiány. Nemrégiben jelent meg a vidék elso turistabédekkere, amely az idelátogatókat megismerteti a vidék legszebb természeti látványosságaival, gazdag történelmével és kulturális érdekességeivel, szálláskapacitásaival és sportlehetoségeivel, mely utóbbiak közül kétségtelenül a Grobnikban lévo autómotoros versenypálya a legismertebb. A bédekker tartalmaz egy részletes térképet is, valamint ismerteti az itt igénybe veheto szolgáltatásokat. Osztol a már meglévo programlehetoségeken felül az idelátogatók megtekinthetik a Martinovo selo-ban nemrégiben megnyílt Helytörténeti Múzeumot is. A romantikus malom mellett elhelyezkedo Helytörténeti Múzeum a vidék gazdag néprajzi kincseit mutatja be. Különösen lenyugözo a 18. századot idézo konyha. A turisták megcsodálhatják az ódon használati tárgyakat, szerszámokat és eszközöket, népviseleteket, ruhákat és hagyományos díszeket is bemutató gyujteményt. Amint arról a Dražicében lévo osi kovácsmuhelyhez ellátogató turisták is meggyozodhetnek a régi tárgyak, szokások és mesterségek csupán egy kis részét képezik a grobniki vidék változatos turisztikai kínálatának. Éppen ezért a közeljövoben több tematikus kiadvány megjelentetését is tervezik, többek között egy biciklis térképét, valamint egy hegymászóknak és kirándulóknak szóló bédekkerét is, amely a helyi természeti szépségekkel – többek között a pecások és a kirándulók által kedvelt Rjecina – folyó, valamint a Hahlic-en lévo turistaháza – is meg kívánja ismertetni olvasóit.

Forrás: horvát turizmuscentrum

Az Opatijából az ország belso vidékei felé tartó karaván búcsúztatásával véget ért az idei évben is megrendezett a „Nyár a Lujziána- és a Karolina-utakon” elnevezésu kulturális-idegenforgalmi rendezvény. Ezeken a Kvarner partvidékérol a Karlovác és Zágráb felé tartó osi utakon egykoron lovas-kocsikkal szállították az utazókat a Risnjak és a Bjelolasica hegyek lábai és az elbuvölo Kupa és a Dobra – folyók mellett tovahaladva, keresztülszelve a Gorski kotar hegység erdos vidékeit. Ezen tematikus útvonal turisztikai célból történo „felhasználása” jól mutatja, hogy ezek az utak milyen nagy jelentosséggel bírtak a Tengermellék, a Gorski kotar és Pokuplje életében. Ezen felül az útvonalakon annak idején fuszereket és tömegcikkeket szállító karavánok is haladtak, huen jellemezve az adott történelmi idoszakokat – a Frangepánok és a Zrínyiek idejétol VI. Károly császár, Mária Terézia és II. József uralkodásán át egészen Ferenc József –ig , illetve a napóleoni háborúkig… A 2006-ban megszületett és eloreláthatóan 2013-ig tartó projekt ötletgazdája a Lujziána Egyesület Delnicébol. A tervek szerint a Lujziánát a jövoben más belföldi és nemzetközi tematikus útvonalakkal is össze kívánják kapcsolni, és így a „Lujziána- és a Karolina- út az európai és turisztikai útvonalak hálózatán belül” Európa dél-keleti részének próbaprojektjévé léphet elo. Ezen, itt-ott a modern gyorsforgalmi utakhoz is csatlakozó, a kvarnerói Opatijától egészen az ország belsejében lévo Zágrábig haladó útvonal mentén húsz település fekszik. Az út mentén fekvo városkák mindegyike gazdag történelmi múltat mondhat magáénak, a különféle turisztikai-vendéglátói szolgáltatásokon felül egy csomó helyi látványosságot kínálva az erre járóknak.

Forrás: horvát turizmuscentrum

Isztria legdélebbi üdül?városát, Medulint már a múlt század elején felfedezték a cseh turisták. Az els? világháború el?tt ?k voltak a legnépesebb nyaralónemzet ezen a tájon, akiknek nagyon tetszett a feny?erd?s part, és a homokos, lassan mélyül? tenger.

Ma már szinte minden a turizmusnak van itt alárendelve, hiszen egy forgalmasabb, csúcsszezoni napon akár 17.000 turista is pihenhet az alig kétezer lakosú településen. Hotelek, apartmanok, kempingek és mintegy félszáz étterem szolgálja az idegenforgalom gyarapodását.

Forrás és a teljes történet itt. 

Barbantól mintegy harminc kilométer választ el a f?úton Puláig. A városról szinte mindenkinek beugrik az amfiteátrum és mivel ez Isztria legnagyobb települése, szinte valahány idelátogató azt hiszi, hogy ez a f?városa is. Sok tekintetben valóban Pula Isztria központja, gazdasági, oktatási, kulturális értelemben bizonyosan, ámde közigazgatásilag a félsziget központja Pazin városa.

Forrás és a teljes ismertetö itt. 

Barban messze földön híres település, hiszen augusztus második felében már 1696. óta itt rendezik meg a Prstenac-versenyeket. Ez így persze nem mond túl sokat, mi is az a prstenac? A versenynek lovagi torna jellege van, hiszen a lovasok egy hosszú lándzsával igyekeznek vágtában eltalálni és a lándzsa végére t?zni a póznák közé kifeszített zsinegre t?zött gy?r?t, amelynek prstenac a neve.

Amúgy Barban – amely a római Parpanus családról kapta a nevét – egy tipikus, középkori építészeti jelleget mutató isztriai városka, alig háromszáz lakossal, akik viszont mindnyájan büszkék a 740-es évekb?l származó emlékekt?l datálódó múltjukra.

Forrás és a teljes leírás itt megtalálható.